Biogáz erőművek

Biogáz üzemekben anaerob fermentáció útján szerves anyagból energetikai célokra hasznosítható biogáz (55-60% metán, 35-40% szén-dioxid, <1% egyéb gázok, vízgőz) keletkezik. A biogáz tisztítás nélkül is rendkívül jó hatásfokkal hasznosítható energetikai célokra, blokkfűtő erőműben biogáz motorral történő égetéssel, mely során villamos- és hőenergia keletkezik. A biogáz tisztított állapotában is jól hasznosítható járművek üzemanyagaként.

Biogáz főként baktériumok aktivitása során keletkezik, a lebontási folyamat igen bonyolult, többlépéses bomlás, számos baktérium törzs szimbiotikus kapcsolatán keresztül történik. A biogáz képződés szempontjából igen fontos, hogy az egyes lépések számára megfelelőek legyenek a körülmények.

A hagyományos anaerob fermentálók a legtöbb esetben mezofil hőmérsékleten (35-40°C), illetve termofil hőmérsékleten (50-55°C) működnek. A fentieknek megfelelően a biogáz üzemekben számos szerves hulladék ártalmatlanítható, és a feldolgozott hulladéktól függően a folyamat végén keletkező fermentációs maradék kitűnő minőségű talajerő utánpótlásra alkalmas anyag lehet.

Biogáz elsősorban az alábbi alapanyagokból nyerhető:

• állati anyagcseretermékek, trágyák
• vágóhídi hulladékok,
• éttermi hulladékok, moslékok, maradvány pékáruk,
• gyümölcsfeldolgozás hulladékai, konzervgyári hulladékok,
• növényi hulladékok (fű, cukorcirok, takarmánymaradék),
• szennyvíziszap.

A biogáz technológia előnyei a fentiek értelmében a következőkben rejlenek:

• villamos- és hőenergia termelés,
• szerves hulladék átalakítása kiváló minőségű trágyává,
• higiéniai viszonyok javítása a kórokozók, stb. mennyiségének visszaszorításával,
• környezeti előnyök a talaj, a víz és a levegő megóvása révén,
• kiegészítő bevétel a gazdáknak energia- és trágyatermelés útján,
• makroökonómiai előnyök a decentralizált energiatermelés és a környezetvédelem által
• Profitáló hosszú távú befektetés.