Kivitelezés

Még a legjobb tervek birtokában sem nélkülözhető a nagy tapasztalatú, megbízható kivitelezői háttér. Mi rendelkezünk a magas szintű megvalósításhoz szükséges két fő alappillérrel: korrekt, nagy szaktudású kivitelezői és projekt irányítói csapattal. Több éve foglalkoztatott állandó alvállalkozói kört építettünk ki, akikkel a villamos iparban és a megújuló energetikában létező összes szakterületet képesek vagyunk lefedni. Legyen szó szél-, biomassza-, biogáz-, víz- vagy naperőműről, vagy hagyományos épületvillamosságról, kis-, közép-, és nagyfeszültségű villamos létesítményekről, közintézmények és lakossági épületek energiahatékonysági auditálásáról; mi a megfelelő szakember gárdával rendelkezünk, akik generálkivitelezői szinten irányítják az adott projekteket a már több éve letesztelt, megbízható kivitelezői csoportjainkkal. A mi esetünkben a kivitelezés nem csupán a tervek alapján történő szerelési és telepítési munkákat jelenti, hanem magában foglalja a teljes projekt lebonyolítását az üzembe helyezésig, és azt követően az üzemeltetést is. Eddig létesített munkáink 80%-ában mi látjuk el a komplett üzemeltetési és karbantartási feladatokat is.

1. Biogáz

Biogáz üzemekben anaerob fermentáció útján szerves anyagból energetikai célokra hasznosítható biogáz (55-60% metán, 35-40% szén-dioxid, <1% egyéb gázok, vízgőz) keletkezik. A biogáz tisztítás nélkül is rendkívül jó hatásfokkal hasznosítható energetikai célokra, blokkfűtő erőműben biogáz motorral történő égetéssel, mely során villamos- és hőenergia keletkezik. A biogáz tisztított állapotában is jól hasznosítható járművek üzemanyagaként.

Biogáz főként baktériumok aktivitása során keletkezik, a lebontási folyamat igen bonyolult, többlépéses bomlás, számos baktérium törzs szimbiotikus kapcsolatán keresztül történik. A biogáz képződés szempontjából igen fontos, hogy az egyes lépések számára megfelelőek legyenek a körülmények.

A hagyományos anaerob fermentálók a legtöbb esetben mezofil hőmérsékleten (35-40°C), illetve termofil hőmérsékleten (50-55°C) működnek. A fentieknek megfelelően a biogáz üzemekben számos szerves hulladék ártalmatlanítható, és a feldolgozott hulladéktól függően a folyamat végén keletkező fermentációs maradék kitűnő minőségű talajerő utánpótlásra alkalmas anyag lehet.

 
 
Biogáz elsősorban az alábbi alapanyagokból nyerhető:
  • állati anyagcseretermékek, trágyák
  • vágóhídi hulladékok,
  • éttermi hulladékok, moslékok, maradvány pékáruk,
  • gyümölcsfeldolgozás hulladékai, konzervgyári hulladékok,
  • növényi hulladékok (fű, cukorcirok, takarmánymaradék),
  • szennyvíziszap.

A biogáz technológia előnyei a fentiek értelmében a következőkben rejlenek:

  • villamos- és hőenergia termelés,
  • szerves hulladék átalakítása kiváló minőségű trágyává,
  • higiéniai viszonyok javítása a kórokozók, stb. mennyiségének visszaszorításával,
  • környezeti előnyök a talaj, a víz és a levegő megóvása révén,
  • kiegészítő bevétel a gazdáknak energia- és trágyatermelés útján,
  • makroökonómiai előnyök a decentralizált energiatermelés és a környezetvédelem által
  • Profitáló hosszú távú befektetés.

2. Napelemes erőművek

A napelemek vagy más néven napcellák a foto villamos jelenséget hasznosítják. Ez alatt a Nap sugárzási energiájának közvetlenül villamos energiává történő átalakítását értjük.
A napelem fény hatására működik, így közvetlen vagy közvetett napsugárzás, illetve egyéb fényforrás hatására is. Az említett elektromágneses sugárzás a napelem alapanyagát képező félvezetőben szabad töltéshordozókat hoz létre, amelyek hatására a napelem elektródáin feszültségkülönbség keletkezik. Ha a fémelektródákat külső áramkörön keresztül összekapcsoljuk, akkor a napelem megvilágításának hatására a külső áramkörben azzal arányos mértékű egyenáram folyik. Az áram nagyságát a keletkezett szabad töltéshordozók száma határozza meg, a feszültség pedig az alapanyag jellegétől függ.
 
 
 
Napelem típusok:
Monoristályos napelemek:
A Monokristályos napelemekre 25 éves teljesítmény garanciát ígér a gyártó 80%-on. 
Eloxált alumínium keret, és Hő kezelt üveg megnövelt transzmisszióval, mely kibírja a diónyi nagyságú jégesőt is.
Merev, többréteges Tedlar hátsó fólia.
Nagyszerű ár/érték arány.
 
Polikristályos napelemek:
Előnyei: A napelemek közül viszonylag nagy hatásfokú, ebből a szempontból, felületarányosan a monokristályos napelem után következik. A monokristályos napelem típusoknál valamivel kedvezőbb az ára.
Hátrányai: Több a teljesítményarányos felületigénye a monokristályos típushoz képest.

 

Komplett napelemes rendszer:

Két üzemmódot különböztetünk meg:
Szigetüzem 
Hálózatra táplálásos
 
A két rendszer között a különbség, hogy a szigetüzemnél, a megtermelt energiát mindenképpen tárolni kell, míg a másiknál nem szükséges.
 
Napelemes rendszer telepítése előtt fel kell mérni, hogy mekkora a jelenlegi villamos energia felhasználás, és ennek függvényében kell meghatározni, hogy mekkora teljesítményű rendszert kívánunk kivitelezni. 
 
A napelemes rendszer fő részei :
Napelemek és hozzátartozó tartószerkezetek 
Inverterek 
Biztosíték tábla
AD-VESZ-mérő (hálózatra táplálásos üzemmód esetén)
Akkumulátor
 
Napelemes rendszerek telepítéséhez nem szükséges semmilyen engedély. Egyetlen feltétel, hogy az áramszolgáltató felé jelezni kell a szándékot, milyen rendszert kívánunk telepíteni, mekkora teljesítménnyel.  Ennek a kérvénynek a benyújtás után 6-8 hét az elbírálási ideje.
Más energia előállítási módokkal összehasonlítva a napelemes elektromos energia előállítás számos előnnyel rendelkezik:
Az energiaforrás ingyen áll rendelkezésre
Nincs mozgó alkatrész (ellentétben például a szélerőművekben használt turbinákkal)
Működése zajmentes
Közvetlenül elektromos áramot állít elő
Integrálható az épületek tetejére vagy akár külső burkolatára is
Alacsony fenntartási költségek
Nagyon tiszta energia előállítási folyamat, alacsony környezeti kockázattal

 

3. Szélerőművek

A szélenergia tiszta, megújuló és fenntartható. Az áramtermelés új eszköze. Minden energiatermelésnek vannak környezeti hatásai, azok, amelyeket a szélerőmű okoz minimálisak. A szélerőmű nem bocsát ki semmiféle üvegház-hatást kiváltó anyagot és a szélenergia nem hárítja az elektromos áram termelésének környezetvédelmi költségeit a jövő generációra

A szélerőmű parkok telepítése egy olyan beruházás, mely tevőleges demonstrációja a környezetvédelemnek és a megújuló energiaforrások kihasználásának.

 

Létesítés folyamatai:

Terület kiválasztása: figyelembe kell venni:

- Széladottságok megfelelők –e

- Terület domborzati viszonyainak adottságai

- Ökológiai adottságok (pl.: Védett madarak)

- Hálózati csatlakozási lehetőségek rendelkezésre állása

Hatósági és közműegyeztetés

Célja: Annak kiderítése, hogy a szélerőmű telepítése az adott helyszínen nem sérti-e a hatóságok érdekeit. A hatósági és közműnyilatkozatok a későbbiekben felhasználhatók az építési engedélyeztetés során.

Megállapodás a földtulajdonossal és az illetékes önkormányzattal

Szélpotenciál felmérés

- Egy adott terület szélviszonyainak feltérképezése: fontos a méretezés és energiatermelés számításhoz, hogy szélmérést végezzünk. Ez minimum 3 hónap. Javaslat 1 év.

- Döntéshozás elősegítse a projekt megvalósítását illetőleg

- Az erőmű által a későbbiekben megtermelt villamos energia előrejelzése

Kapcsolatfelvétel a gépgyártóval, gépkiválasztás

Gépelrendezés

Engedélyeztetések:

- Környezetvédelmi

- Építési engedélyeztetés

- Magyar Energia Hivatali engedélyeztetés: MKEH határozat után nem engedélyköteles 50kW teljesítmény alatt

Hálózati csatlakozási szerződés létrehozása

Kiviteli tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés

Üzemviteli szerződés létrehozása

 

Szélerőművek kivitelezésének főbb lépései:

Szélerőmű telepítési helyszínre történő szállítása

Bekötőutak kiépítése, ill. a meglévő útházat átépítése a nehézgépek terhelésére méretezve

Terület előkészítése a humuszgazdálkodási terv alapján

Alapozási munkák, betonozás

Kábelfektetés

Technológiai szerelés, szélerőművek felállítása 

Kapcsolóállomás, transzformátorállomás telepítése és kerítésének elkészítése

Tereprendezés

Próbaüzem, majd utána végleges üzem

 

Fontosabb tényezők a szélerőmű parkok létesítésénél:

Helyi adottságok (domborzati viszonyok, ökológiai adottságok)

A rendelkezésre álló kvóta

Az adott területnek a szélviszonyai (előzetes szélmérések)

Mekkora teljesítményt kívánunk előállítani

Lakott területtől való távolság 

Van-e hálózati csatlakozásra lehetőség

 

5. Biomassza erőművek

Az energia felhasználás, energia igény az elmúlt században tízszeresére nőtt. A környezetszennyezés rá fogja kényszeríteni az emberiséget, hogy fokozottan vegye igénybe a környezetet kímélő energiaforrásokat.
A ma rendelkezésre álló energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: az egyik a fosszilis (nem megújuló) energiahordozók, a másik a nem fosszilisak (megújuló energiahordozók).
Nem megújulóak pl. Az urán, a földgáz, a kőolaj, a kőszén és a barnaszén. Megújuló energiaforrások: a szél, a nap, a geotermikus energia, vízenergia, árapály energia, biomassza, biogázok energiája.
 
Biomassza alatt tágabb értelemben a fotoszintézis által évenként újratermelt szerves anyagokat (fa, fű, agrártermékek), ezek másodlagos termékeit (hulladék, szerves szemét, csatornaiszap… stb), illetve az ezekből előállított biogázt értjük.
 
 
A mezőgazdaságból és erdészetből származó energetikai célra szolgáló biomassza a következőképpen csoportosítható:
 
Melléktermékek, hulladékok:
Növénytermesztés (gabonaszalma, kukorica csutka )
Állattenyésztés (hígtrágya, almos trágya)
Kertészet (gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék)
Élelmiszeripar (feldolgozási melléktermékek)
Erdészet (vágástéri hulladék)
Elsődleges faipar (fűrészpor, gyaluforgács)
 
Energetikai célra termelt alapanyagok:
Fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények
Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)
Bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya)
 
A biomassza energia hasznosításának az alapja az égés, amely hőenergia felszabadulással járó folyamat. “CO2-semleges”, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. A világ negyedik legelterjedtebb energiaforrása a szén, a kőolaj és a földgáz után a biomassza. 
 
A biomassza, mint energiahordozó jellemzői:
megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
az energia tárolása az által valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája
az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét
nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését
jelentősen kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2) a fosszilis energiahordozókhoz képest
az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek reális alapot adnak a racionális hasznosításnak
kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre
 
Biomassza felhasználása:
Biogáz erőművek telepítése (anaerob fermentálás után biogázként)
A rendelkezésre álló biomasszát fermentorokban, szeparált körülmények között lebontják, amiből biogáz keletkezik. A keletkezett gázokat gázmotorokba vezetve elégetik, amiből villamos energiát és kapcsolt hőenergiát állítanak elő.
Faelgázosító kazánok telepítése (közvetlen elégetés)
 Alapanyaga lehet brikett, apríték, faforgács, vagy egyéb fa hulladékok. Ezen kazánok hatásfoka jóval nagyobb (90 %) a normál kazánokénál.
 
 

5. Vízi erőművek

A  vízenergia hasznosításának számos ismert módszere létezik: vízierőművek, folyami erőművek, duzzasztással vagy anélkül, árapály erőmű, hullámerőművek, vízimalmok szivattyús energiatárolók. 
 
A vízerőmű (duzzasztómű) olyan erőmű, mely a víz mozgási energiáját hasznosítja. A vízenergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. 
 
 
 
A vízi energiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamos energia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezik. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A rendelkezésre álló esés jó kihasználása különleges csővezetékekkel és turbinakonstrukciókkal oldható meg.
 
Fő berendezései a vízturbina és generátor. Két alapvető típusa van. A nagy esést hasznosító nagynyomású vagy nagyesésű és a folyóvizek kis esését hasznosító kisnyomású (kisesésű) folyami erőművek.
 
A megvalósításra tervezett létesítményekről a megvalósíthatóság tanulmánnyal együtt környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni, melyet az illetékes hatóságokkal szükséges egyeztetni, engedélyeztetni.
 
A legfontosabb megvizsgálandó kérdések egy vízerőmű létesítését megalapozó tanulmányban: 
• hanghatások (zaj, rezgés)
• biológiai szempontok
• felhasználással kapcsolatos kockázat
• esztétikai szempontok és a környezetbe való illeszkedés 
 
 
Szivattyús energiatározó vízerőművek:
A szivattyús energiatározó vízerőművek tulajdonképpen csupán energia tárolására szolgálnak. Az energiafogyasztási csúcsok folyamán használják energiatermelésre, úgy hogy két különböző szintmagasságú víztározó között a magasabban fekvőből az alacsonyabban fekvőbe engedik át a vizet egy vízturbinán keresztül. Amikor kevés a villamosenergia-fogyasztás, a vizet visszaszivattyúzzák a generátort villanymotorként, a turbinát pedig szivattyúként használva a felső víztározóba. 
 
A vízerőművek további előnyei:
• 150 évig üzemelnek
• A megtermelt teljesítmény könnyen és gyorsan szabályozható, így a völgy-csúcs időszakokban is folyamatosan alkalmazható, ezáltal a villamos hálózat stabilizálható
• Független a természeti viszonyoktól, így szinte 100 %-os rendelkezésre állást biztosít, szemben a nap és a szél energiával
• Teljesen tiszta, folyamatos és környezetbarát energiaforrás
• Magas energiahatékonyságot biztosít
• Alacsony üzemeltetési és karbantartási költések
 
Cégünk a vízerőművek létesítésénél a következőket vállalja:
• Komplett villamos tervezés
• Szakmai tanácsadás

 

6. Épületvillamosság

Közintézmények, Önkormányzatok, Ipari csarnokok, lakóházak villamos hálózatának tervezése/ kivitelezése, amely magában foglalja:
villámvédelmi terveket
dugalj hálózat tervezését
megvilágítás és világítási hálózat tervezést
kábeltálca terveket
teljes műszaki dokumentálást
művezetést/ felelős műszaki vezetést
teljes körű Kivitelezést
 
 

7. KIF, KÖF és NAF hálózatok

 

Kis-, közép- és nagyfeszültségű földkábeles és légvezetékes hálózatok tervezése, kivitelezése
Közép/kisfeszültségű transzformátorállomások, elosztó- és kapcsoló berendezések tervezése, kivitelezése
Új Köz- és térvilágítási berendezések hálózatok tervezése
Meglévő közvilágítási berendezések energiaracionalizálási elvek szerinti áttervezése, korszerűsítése
Adatátvitelei hálózatok alépítmények létesítése
Fenti témákban megvalósíthatósági tanulmányok készítése, szaktanácsadás, közreműködés.

 

8. A közvilágítás korszerűsítése

A villamos-energia árak folyamatos növekedése mellett egy környezettudatos önkormányzat nem feledkezhet meg a közvilágításról, annak energiafogyasztásáról és üzemeltetéséről.

 
A települések közvilágítási hálózata sok esetben elavult és energiapazarló elemeket tartalmaz, pedig manapság már számos műszaki lehetőség létezik ezen elemek korszerűsítésére:
  • LED lámpatestek
  • Elektronikus előtétek kompakt és nagynyomású nátrium lámpatestbe
  • Indukciós lámpatestek
  • Feszültség szabályozás

Társaságunk vállalja a közvilágítási hálózatok és berendezések műszaki felülvizsgálatát, és a korszerűsítésre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok elvégzését.

Ezen felül vállaljuk még a tervezést, kivitelezést, üzemeltetést, továbbá a korszerűsítés finanszírozásának előkészítését.

Facebook